Tanulmányi kirándulás

 

Nagyvárad - Nagyszalonta - Bánffyhunyad - Gyalui víztározó - Tárnicai gát - Kolozsvár -

Tordai sóbánya - Torda - Tordai hasadék - Torockó - Torockószentgyörgy

 

 

 

NAGYSZALONTA

 

A Köles-ér partján fekszik,1910-ben 95,38% magyar a lakósságból, 2011-ben 59,1 % vallotta magát magyarnak a lakósságból. Már a honfoglalás előtt is lakott terület volt. Tatárok pusztítása után újraépült, de a törökök pusztítása után lakatlan maradt 8-évig.’606-ban 3oo hajdút telepített Bocskai István erdélyi fejedelem, és vámszedési jogot kaptak, és megalapították Szalonta városát.
A Főtéren álló csonka torony a vár őrtornya, amit 1620 körül kezdtek építeni, majd II.Rákóczi György parancsára lerombolták, nehogy a török kezére kerüljön. Ma a várból csak a csonka torony maradt meg.
Mária Terézia 1745-ben Eszterházi Pál Antal hercegnek adományozta.
 

 

 

Nagyszalonta szülötte a költő óriás Arany János. Szülőháza tönkrement, ezért a család a ház melletti istállót alakítottá ki lakhelyül. Ott tanult meg írni a gyermek költő 4 esztendős korában édesapjától. Gyermek évei mindezek ellenére nagyon szép emlékeket hagytak a költőben. Itt ismerkedett meg a legendás életű Toldi Miklóssal, aki a szülőföldjén élt több száz évvel előtte. Gyermekkorában olyan éles eszű volt, hogy 14 éves korától tanítványokat fogadva gondoskodott saját maga taníttatásának a költségeiről., mivel szülei nem tudták támogatni. Életének több mint felét itt töltötte. Szülei mindent elkövettek, hogy tanult ember legyen, így a Debreceni Kollégiumba íratták a nagyszalontai tanulmányi után, ami akkor főiskola volt. Hamarosan a legjobb tanulók közé került, ennek ellenére hitelen elgondolással színésznek állt be. Nem kapott megfelelő szerepeket, szülei betegek lettek, így hazatért. Szülővárosában megbecsült állást kapott, jegyző lett, és nagy tisztelet övezte munkáját. Mindig csendes családi életre vágyott, így feleségül vette Ercsey Juliannát, akivel boldog házasságban éltek élete végéig. Szalontán nemzetes úrnak tisztelték. Ő magát az értelmiséghez sorolta, de ismerte a legszegényebb réteg életét, gondjait. Hiányzott belőle a költők bohémsága, a vándorkedvű nyugtalanság. Első nagy költői sikere a Toldi Miklós volt, ami országos hírnevet szerzett számára Petőfi barátságával együtt. Ennek ellenére Szalontán nem engedte felolvastatni, mert a kisvárosban az emberek tisztelték, becsülték de kis nótáriusnak tartották, akinek esze volt, de nem tartották költőnek. Az elveszett alkotmány megkapta az első pályadíjat, ezután írta meg a Toldit a Kisfaludi Társaság felhívására, amelyben valóságos történelmi tények s a néphagyomány által hitelesített hőst jelenített meg. .A Toldi hatalmas sikere után megismerkedett az ország vezető irodalmáraival, és Petőfivel mély barátságot kötöttek. A mű a nagy siker mitt folytatódott Toldi szerelmében és Toldi estéjében.

 

 


Latin, német és angol nyelvtudása megalapozta a költői műfordításainak a sikerét. Műfordításai között legnevesebb a Schakespeare Rómeó és Júlia című műve. Gyönyörű nyelvezete miatt az egyik legrangosabb költőnként tarják számon. Szerénysége, egyszerűsége emberként példa értékű. A kunyhóból élete végére a Magyar Tudományos Akadémiáig jutott, ahol élete utolsó 15-évében dolgozott.
Irodalmunk legnagyobb összefoglalói közé kell sorolnunk, annyira sokrétű. Alkalmassá tette őt erre természete és pályája egyaránt Példás önművelő volt. Értéknek tekintette a nép költészetét és a klasszikusokat. Műveltsége rendkívül sokrétű volt. Alkalmassá tette őt az összefoglalásra a rendkívüli tárgyiassága. Egyensúlyt tudott tartani az ízlésformák között. Az irodalmi nyelvnek olyan összegzésére törekedett, amelynek legfőbb szabályát így fogalmazta meg:” Legyen az irodalom a költészet nyelve a nemzeti élet és műveltség nyelve. Olyan nyelv, amely a felhalmozódott nyelvi kifejező készletből mindent magába foglal, ami az élet teljes, művészileg felfokozott s elrendezett gazdagságát a nemzet minden tagja, rétege számára elérhetővé teszi.” A magyar nyelv mindennapi kenyerét tette le az utódok asztalára- innen az állandó hatás a költészetünkre. Ezért is veszi körül őt a magyar nép olyan természetes tisztelettel és családis szeretettel.

 

 

 

BÁNFFYHUNYAD

 

Kalotaszeg történelmi központja.1332-37 között a pápai tized jegyzék említi. 1437-ben, mint mezőváros szerepel. Fontos szerepet játszik a lakósság Kalotaszeg, ezen túlmenően az erdélyi magyarság művelődéstörténetében. Kós Károly építész, grafikus, író, politikus, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, Morvay Pál 1914-1990, református lelkész, tanár, néprajzkutató tevékenykedett itt a magyar népi hagyományok továbbélésének a segítésében. A városban magyar művelődési egyesületek: Kós Károly Kulturális Egyesület, Kalotaszeg Kulturális Egyesület, Bánffyhunyadi Magyar Diákszervezet, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak. A néphagyományok őrzésében nagy szerepe volt és van számos néprajzkutató, népzenegyűjtő dolgozott itt-Vikár Béla, Bartók Béla, mert jelentősek a környék népzenei és néptánc hagyományai.
A lakósság étkezési különlegessége a miccs, bivalytej, kecskesajt, juhsajt és a puliszka.
Jelenleg a lakósság kb.25 %-a magyar.
 

 

 

 

Bánffyhunyadi református templom-13.századból való, gótikus stílusú, festett kazettás mennyezet 16. századi. A templom mellett található Petőfi emlékmű.
 

 

 

 

GYALUI VÍZTÁROZÓ

 

Mesterséges tó, gyönyörű környezetben. A Meleg-Szamos és a Hideg –Szamos a Gyalui –tó víztározójában futnak össze, és a víz innentől Kis –Szamos néven fut tovább. A víztározót 1972-ben építették. Térfogata 3.730.ooo m3, és 70 ha a területe. Vize sekély- 9m mély. Itt épült a Gyalu I. völgyzárógát, és alatta 4 vízi erőmű. Itt épült egy pisztrángos telep. Évente kb.70 tonna pisztrángot értékesítenek.
 

 

 

 

 

 

 

TORDA

 

A Rákos patak és az Aranyos folyó összefolyásánál épült. Már a rómaiak is bányásztak itt sót. A Magyar királyság idején jelentős szerephez jutott. Első oklevél I.Géza idejéből származik 1075– ből. A latin nyelvű iratban magyarul szerepel az aranyos- szó. Torda vára már a 11. században meg volt., maradványai ma is láthatók, a tatárok pusztították el.
1463-ban tartották itt az első országgyűlést, majd 1505-ö országgyűlésen itt újították meg a három nemzet unióját, majd itt hírdették ki Európában elsőként a vallásszabadságot.
A török uralom alatt a lakósságot lemészárolták, és 1614-ben Betlen Gábor erdélyi fejedelem a sóvágóknak adományozta a várost.
1910-ben 70%-a magyar a lakósságnak, 2011-ben kb.10%.
Itt található a Református parókia, ahol Petőfi Sándor utojára találkozott a feleségével és fiával, mielőtt elindult volna a segesvári csatába.
 

 

 

A város híres sóbányával is büszkélkedhet. 1075-ben a magyar kancellár egy oklevélben leírja a sóvámot. A bánya a 11. századtól 1932-ig működött.A második világháborúban légvédelmi búvóhelyként használták, később pedig sajtot érleltek a járatokban. Az 1990-es évek eleje óta látogatható turisztikai nevezetesség. Levegője jótékony hatású légúti betegségekben szenvedőknek.

TORDAI HASADÉK

 

A várostól nem messze található 7km. A vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke, ugyanis a hegylánc tetejétől a talpáig kettérepedt. A két szemben levő sziklafal még ma is egymásba illenének. Háromezer lépésnyi sziklafolyósó vezet a repedés aljában.
Növényvilága: 997 növényfaj található itt, jégkorszaki, sztyeppei, alpesi növényfajok, különlegességek, csinos árvalányhaj, illatos kankalin, homoki nőszirom, kőtörőfüvek stb..
 


KOLOZSVÁR

 

Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. A 2011-e népszámlálás adati szerint a főváros után a legnépesebb város. Az Európai unió 96. legnépesebb városa. Két színháza, két operája, 11 felsőfokú oktatási intézménye és számos középiskolája van. Híres Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként. Egyik legnevezetesebb műemléke a Szent Mihály templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával., a Farkas utcai református templom és a BÁNFFY palota.
A történelmi Erdély szívében, az Erdélyi- középhegység és az Erdélyi medence közötti területen helyezkedik el.
Az első írásos dokumentum1213-ból említi. A város területén a legrégibb leletek a középső paleolitikuból származik, és az ásatások szerint folyamatosan lakott volt a bronzkor, vaskor idején is. A római birodalom része volt a város helyén álló település.

 

 

 


Szent István a kolozsi várispánság székhelyévé tette. Maga a város 11. század első felében alakult ki. A várának tornya máig megmaradt. Ez idő tájt alapította Szent László a kolozsmonostori apátságot is.
A tatárok ezt a várost is feldúlták, ezért szászokat telepítettek be., majd Zsigmond szabad királyi várossá tette. A 15. sz.- ban a lakósság fele magyar, fele szász volt.
1821-ben itt nyitották meg a gyűjtésből épült Farkas utcai kőszínházat, a legelső magyar színházépületet.1822.-ben az első fennmaradt zenéjű és szövegű magyar operát, Ruzitska József művét, a Béla futását.
1827. szilveszter este a város piacterén és főbb utcáin 247 lámpással elkezdődött a közvilágítás gázzal.
1907-ben 1418 db villanyégő volt az utcákon.
Kolozsváron 589 fürdőszoba volt a 12.900 lakásban, ezzel Budapest mögé került.
A kiegyezés után gazdasági fellendülés következett./papírgyár, téglagyár,vasgyár, villamosművek, szeszgyár, bőrgyár, gyufagyár-/
A 20. század elején már 17 hitelintézet állt a vállalkozók rendelkezésére.
Mátyás szobor avatása 1902-ben.
Marosvásárhely után itt él a legnagyobb létszámú magyar, kb. 60.000 fő, ez a lakósság 19 %-a.Kolozsvár első teljes adásidőben magyar nyelven szóró rádióadója a Paprika Rádió. A tulajdonosok erdélyi magyar vállalkozók.
A Házsongárdi temetőben nyugszanak az erdélyi közélet és művészet nagyjai./Apáczai Csere János
A botanikus kert 14 ha területén több tízezer növény található.
A Kós Károly által tervezett kakasos templom a nemzeti szecesszió stílus szép példája.

 

 


 

NAGYVÁRD „Erdély Párizsa”


A település a régió legnagyobb városa, lakóssága kb. 25%-ban magyar. Már a 11. században földvár állott a területén. Monostorát I.Szent László alapította, és ide telepítette a bihari püspökséget. Halála után Somogyvárott temették el, sírja zarándokhely lett azóta. Itt volt kanonok Jánus Pannóniusz.
Nagyvárad vára: Az 1514-es parasztháborúban nem tudták elfoglalni, de ezek után háborúzások színtere lett és megrongálódott. Mára felújították A kommunizmus ideje alatt mindent megtettek, hogy a magyar értékeket meghamisítsák, illetve eltüntessék.
A 20. század elején a magyar kulturális élet egyik legjelentősebb központja volt. Ady Endre nevezte „Pece parti Párizsnak”, enyhe iróniával.

 

  

 


Építészeti emlékeink: A Fekete Sas Palota-a helyén állott a Sas fogadó, melynek termében volt 1798-ban az első magyar hivatalos színi előadás. Az ennek tiszteletére márványtáblát helyezett el a következő felirattal: „E városban, ebben az épületben elhangzott első magyar szó emlékére.1798.augusztus 26.-1898.augusztus 26.Hálás kegyelettel az utókor iránt., a Szigligeti Társaság kezdeményezésére Nagyvárad város közössége.”
Ady Endre emlékmúzeum 1955-ben nyílt meg.
Szobrok: Szigligeti Ede, József Attila ,Petőfi Sándor,Szent László szoboregyüttes a rőmai katolikus rezidencia kertjében, Ady Endre,Bethken Gábor, Gábor Áron szobra az ágyúval.

 

 

 

 

TOROCKÓ

Egykori bányászváros, a Székelykő hármas csúcsa alatt, lakói betelepült székelyek. A település Erdély legnyugatibb székely végvára, és talán egyik legszebb faluja.
1257-ben Toroczko néven említik először. Vára a keletre emelkedő Székelykő 1117 m-es nyugati Várkő nevű csúcsán állott, ma csak csekély alapfalai láthatók. Helyén egykor római castrum állt. A várat a tatárjárás előtt az Ákos nembeli Toroczkai család építette. 1241-ben a tatárok teljesen elpusztították. Mivel az ostrom alól kézdi székelyek mentették fel, a király 1257 és 1272 között a várat nekik adta. 1285-ben a kijavított várat sikeresen védték meg a tatárok ellen.
A tatárok és a kunok betörései miatt meggyérült magyar lakosság mellé németeket is telepítettek. III. Endre 1291. évi oklevele azért érdekes, mert a tordai Sóaknán kívül megemlíti, hogy Toroczkó szabad hospesei a felső-ausztriai Eisenwurzenből telepedtek ide.

 

 

 

 

 

1514-ben a parasztsereg elfoglalta. 1702. november 17-én Rabutin, 1704. március 15-én Tiege labanc csapatai rabolták ki a várost. Őrtornya 1864-ben még ép volt, de 1874-ben már rom, azóta pusztul. A hegy oldalában számos barlang található, ahol a lakosság veszély esetén meghúzódott.
1910-ben 1512 lakosából 1343 magyar és 136 román volt. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Torockói járásának székhelye volt. 1992-ben társközségével együtt 1393 lakosából 1241 magyar, 128 román és 24 cigány volt.
1999-ben Torockó Europa Nostra-díjat kapott a kulturális örökség megőrzéséért.

 

 

 

További képek a médiatárban >>>

 

 


 

 

 

Dadi Református Általános Iskola  -  2013